A szerelem definiálhatóan amorfizálodott periférikus
 komplexuma, hol a depresszív neurózis, hol pedig a
 patetikus levitácio szintjén összegzodo emócióknak, melyek
 a pszeudoindividualisztikus szub-kollagenizáció révén
 diffundálódott, kvázi habituációs élmények által
 refetisizálódott egocentrumban kiváltják a de jo lenne
 kettyinteni egyet érzését.

Vissza!